Gender (magyar nyelvű)

Ezzel elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy tisztázzunk két alapfogalmat: a biológiai nemet és a társadalmi nemet. A biológiai nem annak eldöntése, hogy egy illető biológiai értelemben hím vagy nőstény – testi, genetikai jellegek alapján. A társadalmi nem pedig arra vonatkozik, hogy az adott illető a biológiai nemének megfelelő nemi viselkedési jellemzőket, nemi szerepeket vesz magára. (Az angol nyelvű szakirodalom ebben a tekintetben szerencsésebb helyzetben van, mint a magyar, mert ott a két fogalomra két különböző szó van: a sex a biológiai nemet jelenti, míg a gender a társadalmi nemet.)
Így tehát ha pusztán a nem szót használjuk, általában valamelyik típusú nemet értjük rajta: ha a biológiai különbözőségekről, testi adottságokról van szó, akkor a biológiai nemet, ha pedig valamilyen társadalmi csoportról vagy viselkedésformáról beszélünk, akkor a társadalmi nemet. Például abban a mondatban, hogy „A nemek közötti különbség az, hogy a nők képesek gyermeket szülni, a férfiak pedig általában  nagyobb testűek” – a biológiai nemek közötti különbségről beszélünk. Abban pedig, hogy „A nemek közötti különbség az, hogy a nők szoknyát hordanak, a férfiak nadrágot” – a társadalmi nemek közötti  különbségről beszélünk.

Ugyanez a fogalmi keveredés van jelen a nő-férfi és nőies-férfias szavak használatakor. Igazság szerint amikor a biológiai nem nőjét-férfiját, nőies-férfias tulajdonságait elemezzük, találóbb lenne a nőstény-hím szavak használata. Ezt azonban szeretem kerülni, mert magyarul ezeknek a szavaknak negatív felhangja van, ha emberekre használják őket. Így hát kénytelenek vagyunk beérni azzal, hogy a nő-férfi és nőies-férfias szóhasználatot alkalmazzuk akkor is, ha a biológiai, és akkor is, ha a társadalmi nemről beszélünk. (Az angol nyelvű szakirodalomban, mondanom sem kell, mindez másképp van. A woman-man szavak a társadalmi nemi értelemben vett nő-férfi szerepekre vonatkoznak, a female-male szavak a nőstény-hím biológiai nemi megkülönböztetései állatok és emberek esetén is fenntartás nélkül, míg a feminine-masculine szópár a nőies-férfias viselkedési, megjelenésbeli, sőt pszichés jellemzők, tulajdonságok megkülönböztetésére szolgálnak, természetesen társadalmi nemi értelemben.)

Nyilvánvaló, hogy a két típusú nem-fogalom, a biológiai nem és a társadalmi nem szorosan összefüggnek társadalmunkban: a biológiai nem megszabja, előre elrendeli a társadalmi nemet.

Hogy hogyan? Például úgy, hogy meg van szabva, hogy egy adott fajta genitáliával született egyénnek milyen lélektani vonásokkal és szexuális vágyakkal, milyen viselkedési formákkal és személyes igényekkel kell, illetve szabad rendelkeznie. Ráadásul mindez, abból kifolyólag, hogy a biológiai nemet
alapvetően kétpólusúnak tekintjük (hímek és nőstények), a társadalmi nemet is két különálló csoportra osztja (férfiakra és nőkre). Harmadik csoport nincs; az átfedések jellege, lehetősége és az erre vonatkozó szabályok pedig általában szigorúak (de mindenesetre a vizsgált társadalomban adottak, mely történelmi korszaktól és a földrajzi helytől függően is eltérhet). Ráadásul ha valaki nem követi az előírást (nem veszi magára a biológiája alapján rá vonatkozó társadalmi nemi tulajdonságokat), akkor azt problematikusnak bélyegezzük.

Gyerekkorban ez abban nyilvánul meg, hogy a kisfiúknak tilos szoknyát/hercegnőruhát hordaniuk, a lányoknak meg babát veszünk karácsonyra kisvonat helyett. De a felnőttek életére még inkább megkérdőjelezhetelen szabályok vonatkoznak: hogyan kell kinéznie az illetőnek, milyen testtel és arccal kell rendelkeznie (sovány nők és testépítő férfiak, az arcukat festő nők és nem festő férfiak); milyen szerepekben kell jól éreznie és kiteljesítenie önmagát (vö. “papucsférjek” és “karrierista antinők”).

***

Lásd még: Nemi polarizáció

Advertisements