Feminizmus, rövid bevezetőszerűség

“A feministák el akarják törölni a nemeket.”
“A feministák gyűlölik a férfiakat.”
“A feminizmus a nők jogainak érvényesítéséért küzdő mozgalom és ideológia.”

Ezek közül melyik igaz? Csak az egyik? Egyik sem? Mindegyik?

Akkor tisztázzuk.

A feminizmus egy ideológia, és mint minden ideológiának, ennek is sok irányzata van. Gondoljunk csak a vallásra, ahol szintén megkülönböztetünk egy csomó különböző fölfogást, irányzatot, iskolát (a kereszténység esetében: katolikus/protestáns/ortodox/stb.). A feminizmusnak ugyanígy rengeteg irányzata van, pl. a radikális feminizmus, a liberális feminizmus, a keresztény feminizmus, a posztmodern feminizmus stb. Itt van példának ez az összefoglaló (ami egyébként koránt sem teljes):

A feminizmus irányzatai – vázlatos áttekintés

wecandoit

Azt hiszem, innentől kezdve nem igazán van értelme “a feminizmus”-ról így, egyes számban beszélni, pláne nem úgy, hogy közben valamelyik irányzatát értjük rajta. Igen, a különböző irányzatok közül egyik-másik lehet népszerűbb, de ettől még nem válik ez az irányzat “a feminizmus”-sá.

(Hogy a fenti példánál maradjunk, technikailag az sem korrekt, ha a katolikus pápa kijelentéseit úgy vitatjuk meg, mint a kereszténység egészének álláspontját; a pápa ugyanis csak egy irányzatnak, a katolikusoknak a szószólója, de korántsem ők alkotják a kereszténység egészét. Ezt a tényt, hogy minden katolikus keresztény, de nem minden keresztény katolikus, általában mindenki elfogadja. Teljesen ugyanígy van a feminizmussal — és megkockáztatom, hogy minden más ideológiával is.)

***

Namármost, vannak feministák, akik kifejezetten a transzneműek és más, a nemi kettéosztásba bele nem illeszkedő emberek jogaiért harcolnak. Ott vannak például a transzinklúzív feministák (ők nincsenek benne a fent belinkelt elemzésben, de léteznek, főleg tőlünk nyugatabbra, de lásd ezt a linket). Ők azt állítják, hogy a feminizmus minden nőre kiterjed, még a transznőkre is, mivel ők is igazi nők, a szó minden értelmében. (Tudniillik, a “nő” egy társadalmi nemi kategória, és mint ilyen, alapvetően társadalmilag és nem biológiailag meghatározott).

Mi több, a feminizmus majdnem minden (de persze nem minden) irányzata történelmileg összekapcsolódott az LMBTQ* emberek mozgalmaival: mindkét mozgalomcsoport elég hamar rájött ugyanis, hogy az elnyomásuk forrása közös. Ez a forrás pedig nem más, mint a társadalmi hierarchia, amiben élünk, a patriarchátus. Egyesek még ennél is tovább tolták a dolgot, és elkezték a társadalmi rendszerünket “imperialista, fehér-felsőbbrendű, kapitalista heteropatriarchátusnak nevezni”. (Nem vicc.) Ezzel azt akarták elérni, hogy észrevegyük, a társadalmi rendszerünk sokkal bonyolultabb annál, mint hogy pusztán szexista: ugyanis egyben rasszista, klasszista, homofób és — dobpergés! — kapitalista is. Ez az egész társadalomkritika részét képezi a feminista elméletalkotásnak, és az egyetemeken a szociológia szakon tanítják (Feminizmus és a társadalmi nemek kutatása szakirány).

Ha részletesebben érdekel a fenti problémakör, a feminizmus és más társadalmi elnyomások kapcsolata, angolul az “intersectional feminism” keresőszóval tudsz utánaolvasni. (Az interszekció magyarul halmazok metszetét, közös részét jelenti.) Az interszekcionális feminizmus gyakoratilag azt mondja ki, hogy a nőknek igazából közös az érdekük más elnyomott csoportokkal (LMBTQ*, fekete/sötétbőrű emberek, nemzetiségi/etnikai kisebbségek, a szegénységben élők, a hajléktalan emberek, a munkásosztály, a fogyatékossággal élő személyek és így tovább). Azon túl pedig, hogy közös az érdekük, ráadásul még az is igaz, hogy egy személyt több dimenzió mentén is sújthat elnyomás. Egy cigánymagyar transz nőt nyilvánvalóan más jellegű diszkriminiáció sújt, mint egy fehérmagyar, mozgássérült nőt. Ami közös a két helyzetben, hogy az elnyomás forrása ugyanaz a társadalmi rendszer. A rendszer ugyan különböző eszközökkel és különböző indokokkal szorítja hátrányba ezt a két személyt, azonban mindkettőt hátrányba szorítja a fehérmagyar, éptestű, ciszheteroszexuális nőkkel szemben (akiket pedig a fehérmagyar, éptestű, ciszheteroszexuális férfiakkal szemben szorít hátrányba). Továbbá pedig, ha a célunk az, hogy egy jobb világot teremtsünk, amiben senkinek az alapvető emberi jogai nem csorbulnak, akkor az összes létező elnyomás ellen együttes erővel kell fellépni.

***

Ezt az egészet most azért írtam le, hogy elgondolkozhassunk a következő állításon:

“A feminizmus a nők jogainak érvényesítéséért küzdő mozgalom.”

Most, hogy összefoglaltuk, milyen sok irányzata van a modern feminizmusnak, már egyértelmű, hogy a feminizmus (értsd: a feminista ideológiák összessége) egyáltalán nem csupán arról szól, hogy egyenlő jogokat a nőknek. Még ha a 19-20. században, amikor a választójogért kampányoltak, tényleg pusztán egyenlő jogokról szólt a dolog (bár szerintem már akkor sem voltak teljesen egységesek a feministák), manapság biztosan igaz, hogy a mozgalom egésze sokkal-sokkal bonyolultabb és összetettebb ennél.

“A feministák el akarják törölni a nemeket.”

El kell ismerjem, tényleg van olyan feminista, aki szeretné, ha teljesen megszűnnének a társadalmi nemek. Ezt az álláspontot azonban nem tette magáévá minden irányzat, tehát a kijelentés nem állja meg a helyét. Ráadásul (legalábbis amennyire én megfigyeltem), csak viszonylag kevesen követelik a társadalmi nemek teljes felszámolását, a többség inkább a nőket próbálná felemelni, nekik próbálna a férfiakéval egyenlő lehetőségeket kiharcolni. Sőt, van olyan irányzat is, ami kifejezetten erősíti a férfi és női szerepek és minőségek különbözőségét, és eszébe nem jutna eltörölni azokat. Ez az irányzat azt hangsúlyozza, hogy a női minőségeket (pl. empátia, együttműködés, a természettel való harmóniában élés) szervesen bele kéne építeni a kultúránkba és a társadalmi rendszereinkbe (melyekbe jelenleg a férfi minőségek vannak beleépítve, úgymint a versengés, dominancia, a természet leigázása).

wisewomen

“A feministák gyűlölik a férfiakat.”

Nyilván van olyan feminista, aki gyűlöli a férfiakat. Olyan keresztény is van (manapság sajnos egyre több), aki kiirtaná a muszlimokat, mégsem igaz az az állítás, hogy “a keresztények ki akarják irtani a muszlimokat”. (Remélem, mondanom sem kell, hogy a fordítottja sem igaz.)

***

Végezetül hadd osszam meg a saját személyes véleményemet is.

feminizmus

Nagyjából három éve kezdtem el a feminizmust tanulmányozni. Ekkor jöttem rá ugyanis, hogy a feminizmusnak a valóságban semmi köze nincs ahhoz, amit a média (és kedves, posványos Magyarhonunk kedves, posványos közoktatása) nekem róla megtanított. Tudniillik azt, hogy a feministák szőröslábú leszbikus férfigyűlölők, akiknek ki kellett volna halniuk abban a pillanatban, hogy a nők megkapták a szavazójogot. A feminizmussal együtt aztán elkezdtem tanulmányozni a társadalmi nemet (gender) és az LMBTQ* emberek jogait érintő témákat is.

Az évek alatt lassan rájöttem — és ez a fő témája ennek a blognak is –, hogy a világ legégetőbb problémáira, köztük a mélyszegénységre, a globális felmelegedésre és a háborúkra is, a feminizmus egyértelmű és nyilvánvaló megoldásokat szolgáltat.

Nagy kár, hogy az emberek jelentős része a mai napig azt hiszi, hogy a feministák szőröslábű férfigyűlölők… :/

Advertisements